Régen – más lehetőségek híján – a táncalkalmak jelentették jóformán az egyetlen szórakozást a faluközösségek számára.

Az emberi élet sorsfordulóihoz (pl. névnap, bevonulás, lakodalom), az év jeles napjaihoz (pl. farsang, húsvét, karácsony) vagy a munkához (pl. tavaszi juhmérés, aratás, szüret) szorosan hozzátartozó népszokások fontos eleme a közös tánc. A legények egy-egy szezonra zenekart fogadtak, kibéreltek egy alkalmas házat, vagyis táncházat választottak. Így nem csak a bál helyszíne, hanem maga az esemény is a táncház nevet kapta. A táncház rendjében szólisztikus, páros, esetenként lánc- vagy körtáncok váltják egymást, az egyes táncfajtákhoz szervesen illeszkedő muzsika kíséretében. A kötött stílus ellenére jelentős szerepet kap az improvizáció, a zenei elemek és a táncfigurák együtt lélegző variálása.

Kodály Táncházunk tánctanításába azokról a magyar tájegységekről fogunk táncokat válogatni, ahol Kodály Zoltán is megfordult népzene és népdalgyűjtő körútjai során.

Táncoktatók: 
Polyák Nóra, Molnár Máté

Tánbemutatókkal közreműködnek a Kecskemét Táncegyüttes táncosai: 
Babos Dániel és Misek Bettina

A talpalávalót Inoka Győző és barátai szolgáltatják:
Vizeli Bálint, Szilágyi Márton, Szabó János 'Csiga', Hegedűs Luca, Inoka Győző